Szigeti Péter: Tisztelet a filozófusnak. Mészáros István (1930–2017)

Mészáros István magyarul megjelent írásainak listája

Dokumentum

Joel Kovel: Mészáros István: A tőkén túl (Recenzió a Monthly Review 1997. márciusi számában)

Asztal körül

Az Eszmélet szerkesztősége 2017. július 10-én a Gólya szövetkezeti presszóban kerekasztal-beszélgetést (vitát) rendezett Böröcz József: Hasított fa. A világrendszer-elmélettől a globális struktúraváltásokig című tanulmánykötetéről (Eszmélet Könyvtár, Budapest, L’Harmattan Kiadó, 2017). A vitát Melegh Attila vezette, a résztvevők Artner Annamária, Böröcz József, Földes György és Gerőcs Tamás voltak. E számunkban Artner Annamária és Gerőcs Tamás hozzászólásának egybeszerkesztett és kiegészített változatát közöljük. Földes György szövegét és a kötet szerzőjének válaszát következő (117.) számunkban publikáljuk.

Artner Annamária: Kelet-Európa helye a világrendszerben, 1989 előtt

A tanulmány a Bangladesből elvándorló férfimunkaerő példáján keresztül az ún. cirkuláris munkásvándorlás (circular migration), azaz a szerződéses külföldi munkavállalás és egy olyan nemzetközi munkaszervezési rendszer jelenségét mutatja be, amely vándormunkások millióit a világ szegényebb részeiből a gazdagabb országok gazdaságaiba csábítja, majd onnan rendszeresen – a dolgozók szempontjait figyelmen kívül hagyva – továbbvándorlásra, többnyire hazatérésre kényszeríti

A tanulmány – amelyet rövidítve adunk közre – a globális háztartási munka (global householding) fogalmát járja körül, amely nagyban hozzájárul a társadalmi reprodukció nemileg meghatározott szerepének megértéséhez az intézményi struktúrákban és az egyes háztartások életében egyaránt. A szerző szerint, jobban megérthetjük a gondozásnak a társadalmi újratermelésben betöltött szerepét (legyen szó egyénekről, családokról vagy akár közösségekről), ha tekintetbe vesszük a munkaerő-vándorlás különféle módozatait.

Göran Thorborn: Az egyenlőtlenség dinamikája

A szerző az egyenlőtlenségeket történeti, jövedelmi és vagyoni szempontból, illetve az emberi fejlettségi index (HDI) és a termelő eszközök tulajdona alapján mutatja be, midőn áttekinti és kommentálja a kérdés kutatási eredményeit. Milanović globális egyenlőtlenségeket vizsgáló módszere alkalmas arra, hogy az országokon belüli és közötti egyenlőtlenségeket egyazon keretben értelmezze és vesse össze az 1988–2011 közötti, történelmileg izgalmas időszakban. Therbornnak az egyenlőtlenségekkel szembeni küzdelem stratégiáiról is van mondanivalója: a kizsákmányolás ellen az újraelosztás, az államosítás és a kisajátítás, míg a hatalmi hierarchiákkal szemben a demokratizálás és a rendszer bomlasztása lehet a megfelelő, hatékony stratégia.

Susan Zimmermann: Gender, feminizmus, antifeminizmus és imperializmus

A gender, azaz a társadalmi nemek kérdése a XIX. századtól napjainkig világszerte kiemelkedő szerepet játszik a fehér és nem-fehér népek közötti aszimmetrikus viszonyok alakításában. A cikk bemutatja, hogyan szabadulhat meg a feminizmus imperialista és rasszista kötődéseitől.

Asszociációk

Rod Tweedy: Őrült világ: a kapitalizmus és a mentális betegségek terjedése

Vajon a modern tőkés társadalmakban univerzálisan elterjedt neurózis, illetve a különböző, ennél még súlyosabb mentális problémák futótűzszerű terjedése alapján nem kézenfekvő-e, hogy a tőkés társadalom alapstruktúrája maga patologikus? Az elidegenedés fogalmából kiindulva, a szerző rámutat, hogy a bérmunka-társadalom alapvetőn ellentmond az ember mint biológiai és szociális lény alapszükségleteinek, s ezáltal szükségszerűn tömeges méretekben termeli ki a különböző mentális megbetegedéseket

Tényről tényre

Chris Hann: Eurázsia ma: kínai biciklik, német autók és vidéki magyar közösségek

A szerző a Bács-Kiskun megyei Tázláron és környékén végzett, több évtizedes, antropológiai terepmunkája alapján elemzi, milyen ipari munkaformák alakultak ki történetileg, és milyen ipari viszonyok figyelhetők meg a térségben. A szociográfiai leírás sorra veszi a helyi szocialista ipar fejlődésének és összeomlásának főbb elemeit, és bemutatja az azt követő kísérleteket, egészen a Mercedes-gyár idetelepedéséig, a kínai beszállításra termelő helyi vállalkozás megjelenéséig és a közmunka kiépüléséig. Külön elemzi, hogy e különböző módokon elidegenedett munkaviszonyok és munkaformák, hogyan épültek és épülnek be a globális gazdasági újratermelésbe, valamint sorra veszi azt is, milyen reakciók figyelhetők meg a migrációs diskurzusok és a közmunka kapcsán, s milyen önreflexióra lenne szükség a tudományos kutatók körében

Marco Gabbas: Kollektivizálás, éhínség és emlékezetpolitika

A Szovjet-Ukrajnát az 1930-as években sújtó éhínség, a holodomor, az ukrán történelem egyik legfájdalmasabb momentuma, ma pedig a nemzeti tudat meghatározó összetevője. Vajon a tömeges éhhalál valóban Sztálin által kitervelt genocídium volt? A cikk a kérdést a Szovjetunióban végrehajtott kollektivizálás általános összefüggéseiben, Ukrajnában szolgált olasz diplomaták által ránk hagyott, elsődleges dokumentumok alapján vizsgálja, s a holodomor emlékezetének alakulását az ukrán emlékezetpolitika és nemzeti kérdés keretében értelmezi.

Olvasójel

Bartha Eszter: Férfias játékok. Szvetlana Alekszijevics: Fiúk cinkkoporsóban. Budapest, Európa Könyvkiadó, 2017.

Arcok

Erőss Gábor: Lakatos László, Hajnal István, az IQ és az összeesküvések

Lakatos László: Az eredeti felhalmozás

A fiatalon elhunyt, jeles szociológus két kiváló magyar társadalomkutató – Bibó István és Hajnal István – egymással rokon elméletét hasonlítja össze az európai modernitás eredetéről. Bibó szellemtörténeti jellegű koncepciójával szemben, amely a nyugat-európai fejlődés különösségét a keresztény egyháznak a hatalmat humanizáló szerepéből vezeti le, Hajnal érvelése strukturális-materialista. Szerinte, a kora középkori decentralizáltságból kialakuló, széleskörű kisközösségi autonómia, technikai jártasság és innovációs készség jelentette a kulcsot Nyugat-Európa későbbi gazdasági-társadalmi fölényéhez