The world of labour has many complex questions for social researchers. How persistent is the mass unemployment developed during the "economic transition"? Whether trade unions can play a role in forming the economic policy? What is the role of women labour in catching-up? Whether physical work will lose its relevance and so the traditional contradiction between capital and labour? Questions of popular interest but not properly answered from a scientific point of view can be listed for long. The current issue of Eszmélet cannot promise that its articles will answer the above questions thoroughly but at least will show reference points and the main lines of research that can lead to possible answers.

Table of contents

1. Thoma László, Simon János, Bayer József, Szöllősi Istvánné, Ágh Attila, Szoboszlai György, Krausz Tamás, Wiener György : Trade unions and politics
2. Göran Therborn : Patterns and meaning of unemployment
3. Rainer Deppe, Melanie Tatur : Trade unions and system change in Poland and Hungary
4. Saskia Sassen : Migration in the world economy
5. Competition and change
6. Matheika Zoltán : On the social determination of the labour process
7. Erdősné dr. Simon Zsuzsa : Labour legislation in Hungary
8. Hovorka János : Employee share ownership
9. Trautmann László, Sugár András : The misterious sector
10. Kapitány Ágnes, Kapitány Gábor : On the intellectual mode of production
11. Tabák Lajos : On the way of photos (self-portrait)
12. Andor László : Labor politics – past, present and future – interview with Tony Benn
13. Tony Benn : A bill for the Commonwealth of Europe
14. Stephanie Seguino : Trade secrets: sexism and export-led growth in South-Korea
15. Czéh Zoltán : The Gulag from en economic point of view

Az Internet a számítógépes világhálózatok legnagyob­bika, amely hatalmas tempóban kapcsolja össze „vir­tuális terébe" (cyberspace) egyre növekvő számú fel­használóját. Meghatározott keresőrendszerek segítsé­gével az Internet hatalmas mennyiségű könyvtári, üz­leti és más jellegű információt tesz közvetlenül hoz­záférhetővé, miközben alkalmat biztosít többek között elektronikus levelezésre (e-mail) és nagyobb szöveg­egységek átvitelére.

Noha előtörténete az USA hadiipari fejlesztéseihez sorolja, később annak egyetemeit, ill. akadémiai ku­tatóintézeteit kötötte össze, s innen bővült világháló­zattá (mai napig az amerikai kontinens felhasználói vannak számbeli túlsúlyban, mégha a legfrissebb becslések már 35-40 millió bekapcsolt „net-riderről", hálózat-lovasról is tudnak). Az Internetre való csatla­kozást az egyetemi szférán kívül szolgáltató cégek biz­tosítják, meghatározott havi előfizetési díjért, amely meghatározott adatbázisokhoz való hozzáférést és a vonalhasználatból eredő költséget tartalmazza. A há­lózat maga nem üzleti alapon szerveződik és növek­szik, maguk a felhasználók alakítják az elveket és a struktúrákat (s maguk is büntetnek, ha valaki a nor­mákkal ellentétesen cselekszik). A hálózathasználók közössége sajátos hierarchia- és tekintélymentességet alakított ki, s ellenségesen áll szemben a hálózatot profitszerzésre vagy direkt üzleti tevékenységekre használni kívánókkal. Mivel az Interneten elérhetők létszáma csábító nagyságrendet ért el, a hálózatot rek­lámcélra felhasználni kívánókkal folytatott meg-meg­újuló küzdelem jellemezheti a következő éveket, azzal párhuzamosan, ahogy az Internetre a nagy szolgálta­tók igyekeznek rátenni a kezüket. Emellé társul ráadá­sul a politikai nyomás is, amely a közbiztonságot fél­tve az Interneten át száguldó ellenőrizhetetlen infor­mációktól el kívánja érni, hogy a belügyi szerveknek megfelelő eszközökkel média legyen a hálózati köz­lemények kontrolljára. A legkisebb módosulás a je­lenlegi működési gyakorlathoz képest beláthatatlan változások sorozatát indíthatja el, így a „merre tovább, Internet" kérdésre jelenleg nem adható válasz, ügy-szerre fenyeget a hálózat üzleti-politikai kisajátítása és az „Internet-mítosz" túlzásaiból fakadó diszfunkciók megjelenése (arra alkalmatlan információs báziso­kat Internetre telepíteni, mindent megoldást az Inter­neten keresztül keresni, hatalmas adattömegeket feles­legesen és nagy költséggel mozgatni stb.).

Természetesen az Internet nemcsak erről szól: az a sajátos szubkultúra, amit a hálózati közösség terem­tett, az ezredvég egyik legérdekesebb társadalmi jelensége, s azok a változások, amelyek a világhálózat használatának; első évei után egyre jobban kirajzolód­nak, különlegesen érdekes vizsgálati terepet jelente­nek a legkülönfélébb társadalomtudományoknak.