A szintetikus biológia, az új biológiai alrendszerek és organizmusok létrehozására törekvő alkalmazott tudomány egyre inkább a közvélemény figyelmének a középpontjába kerül, főleg most, hogy Craig Venter amerikai kutatónak sikerült létrehoznia egy részben mesterséges genetikai állománnyal működő baktériumot, azaz az „élet teremtése" kézzelfogható valósággá kezd válni. A témával foglalkozó blokkunk négy cikkében francia természettudósok vitatkoznak a szintetikus biotechnológia lehetséges veszélyeiről és hasznáról.

2010 májusában a Science amerikai tudományos folyóirat tudományos szenzációként közölte, hogy Craig Venter kutatócsoportjának sikerült egy számítógéppel előre megtervezett DNS-szekvenciát teljesen mesterségesen előállítania, majd élesztőben történő klónozás után baktériumsejtbe bevinnie, és hogy a mesterséges DNS a baktériumsejt osztódása után az utódsejtben is megtalálható volt. Tehát nem egy máshonnan kivágott, hanem teljesen mesterségesen tervezett DNS-t vittek át baktériumsejtbe. A kísérlet kétségtelenül új távlatokat nyithat a molekuláris biológiában, s elvileg lehetővé teszi eddig soha nem létezett fajok mesterséges előállítását, illetve – természetesen – ezek ipari felhasználását is, ami viszont a pénzügyi spekulációban nyithat új távlatokat – például a következő válságbuborék felfújásában… Ezért a különböző internetes honlapokon gyorsan megérkeztek a vegyes reakciók is, a kritikátlan lelkesedéstől az egyelőre kezdeti stádiumban levő új eredmény potenciális veszélyeinek és nemkívánatos társadalmi-etikai következményeinek felvázolásáig. Összefoglalónk ezekből a francia nyelvű médiában megjelent cikkekből ad ízelítőt a Vivagora és a Le Monde diplomatique honlapján megjelent blogok alapján. A vita lényege a tudományos kutatás szabadsága és demokratikus társadalmi ellenőrzése közötti ellentmondás kérdése.

*

További kiegészítések:

1. Az eredeti tudományos közlemény: Benders, G. A. – Noskov, V. N. – Denisova, E. A. – Lartigue, C. – Gibson, D. G. – Assad-Garcia, N. – Chuang, R. Y. -Carrera, W. – Moodie, M. – Algire, M. A. – Phan, Q. – Alperovich, N. – Vashee, S. – Merryman, C. – Venter, J. C. – Smith, H. O. – Glass, J. I. – Hutchison, C. A.: 3rd. Cloning whole bacterial genomes in yeast. Nucleic Acids Research, 38 (8) (2010), 2558-2569 – online még nem olvasható, a kiadó 12 hónap késlel­tetéssel teszi lehetővé az ingyenes hozzáférést.

2. A tényleges tudományos közlemény Science-ben közölt változata a fenti cikkek fordításával egyidejűleg jelent meg: Gibson et al.: Creation of a Bacterial Cell Controlled by a Chemically Synthesized Genome, Science, 329 (2010), 52-56. – online elérhető a fentebb említett intézmények könyvtáraiban: http://www.sciencemag.org/content/vol329/issue5987/index.dtl

3. Craig Venter személye a molekuláris genetikában nagyjából olyan megosztó, mint Bill Gates-é az informatikában. A Humán Genom Projektben játszott, eny­hén szólva is ellentmondásos szerepét röviden jellemzi a következő, magyarul is megjelent cikk: John Sulston: Az emberi genom megmentése a spekulációtól. Egy tudományos és politikai kaland története . Eszmélet, 57. (2003), 164-171, a Le Monde diplomatique 2002. decemberi számában megjelent cikket fordította: Lugosi Győző.