Ebben a magvas és széles panorámát nyújtó munkában a világ egyik legkiemelkedőbb társadalomtudósa, a Cambridge-i Egyetem szociológia tanszékének vezetője a marxizmus XX. századi útját, illetve a XXI.századi radikális elméletalkotásban nyomon követhető örökségét elemzi. Therborn egyrészt történeti áttekintést nyújt a marxizmus és a kritikai elmélet elmúlt száz évéről, másrészt azt is megvizsgálja, hogy miként alakul az ezredforduló – többek között Žižek, Negri, Badiou nevével fémjelezhető – radikális gondolkodása. A modernitásról, a posztmodernről és a posztmarxizmusról folyó viták áttekintése segítségével lényegében azt veszi szemügyre, hogy a marxista, illetve a Marxhoz kötődő elméleti áramlatok miképpen birkóznak meg a változó szellemi és politikai-gazdasági környezettel.
Az agrobiznisz terjeszkedési dinamikái a déli féltekén
A globalizáció legfőbb nyerteseinek és az igényeikre szabott rendszer tervezőinek tekinthető agrobizniszcégek folytatják koncentráló és terjeszkedő stratégiáikat. Az államok és a nemzetközi szervezetek áldásával vagy támogatásával arra törekednek, hogy a déli félteke országaira rákényszerítsék a társadalmilag kirekesztő és ökológiai szempontból pusztító hatású fejlődési modelljüket, amely ráadásul aláássa az élelmezésbiztonságot is ezekben az országokban.
Tavaszi számunk megrendelhető. A cikk az online változatban csak később lesz elérhető.
Rendeljen Eszméletet, legyen az előfizetőnk!
Ez a buta mesterség. Andrew James Horton interjúja
A 2002-ben az USA-ban publikált Jancsó-interjú, amely magyarul most jelenik meg először, Jancsó Miklós halála után különösen éles fénybe állítja személyiségének és rendezői hitvallásának alapvető sajátosságait. A közvetlen hangvétel is személyiségének szerves vonása volt.
Tavaszi számunk megrendelhető. A cikk az online változatban csak később lesz elérhető.
Rendeljen Eszméletet, legyen az előfizetőnk!
Két ember szemben a történelemmel. Jancsó Miklós és Andrzej Wajda filmjeinek összehasonlító elemzése
Jancsó Miklós halála tragikus apropó arra, hogy szembenézzünk a nagy, baloldali, a kapitalizmus világát mindig kritikailag szemlélő filmrendező munkásságának egyetemes jelentőségével. A lengyel szerző Wajda és Jancsó két-két filmjének összehasonlító elemzése útján fogalmaz meg izgalmas esztétikai következtetéseket, amelyek mind a nemzeti, mind az egyetemes filmkultúra összefüggéseibe is beillesztik a két nagy rendezőt.
Tavaszi számunk megrendelhető. A cikk az online változatban csak később lesz elérhető.
Rendeljen Eszméletet, legyen az előfizetőnk!
Magyar néptáncmozgalom a korai időkben – társadalmi ideológia vagy nemzeti művészet?
A magyar táncházmozgalom a ma ismert formájában az 1970-es években indult útjára. A mozgalomnak azonban jelentős előzményei voltak már a két világháború között és a II. világháborút követő években is. Ennek a korábbi néptáncmozgalomnak nincs olyan széles körben ismert legendáriuma, mint ma is működő változatának, mégis fontos vele foglalkozni, művelődés-, társadalom- és eszmetörténeti szempontból is.
Tavaszi számunk megrendelhető. A cikk az online változatban csak később lesz elérhető.
Rendeljen Eszméletet, legyen az előfizetőnk!