Ebben a magvas és széles panorámát nyújtó munkában a világ egyik legkiemelkedőbb társadalomtudósa, a Cambridge-i Egyetem szociológia tanszékének vezetője a marxizmus XX. századi útját, illetve a XXI.századi radikális elméletalkotásban nyomon követhető örökségét elemzi. Therborn egyrészt történeti áttekintést nyújt a marxizmus és a kritikai elmélet elmúlt száz évéről, másrészt azt is megvizsgálja, hogy miként alakul az ezredforduló – többek között Žižek, Negri, Badiou nevével fémjelezhető – radikális gondolkodása. A modernitásról, a posztmodernről és a posztmarxizmusról folyó viták áttekintése segítségével lényegében azt veszi szemügyre, hogy a marxista, illetve a Marxhoz kötődő elméleti áramlatok miképpen birkóznak meg a változó szellemi és politikai-gazdasági környezettel.
Társadalmi válaszúton (kapitalizmusról és szocializmusról)
Az interjú még az Eszmélet folyóirat első számának megjelenése előtt készült, de végül megszerkesztetlenül maradt és nem került közlésre. A szerkesztőségi beszélgetés rövidített változatát most 25 évvel később közzétesszük, mert úgy véljük, nemcsak a feltett kérdések, hanem a válaszok sem vesztették el érvényüket.
Tavaszi számunk megrendelhető. A cikk az online változatban csak később lesz elérhető.
Rendeljen Eszméletet, legyen az előfizetőnk!
Gondolatok az Új Internacionáléról
Már Peter Gowan is írt arról, hogy Kelet-Európa bekebelezése a kapitalista világgazdasági rendszerbe komoly hasonlóságot mutat az imperializmussal. Mészáros István tanulmányának kiindulópontja, hogy a tőkés termelési mód szerkezeti válsága kifejezetten katonai intervenciókba torkollik, amelyek során a globalizált tőke (amely az ún. posztmodern országokban rendelkezik a legerősebb pozíciókkal) a modern és premodern övezetek ellen fordul, hogy a centrumállamok „örökkévalóvá tegyék úgynevezett »liberális imperializmusukat« és maradéktalan uralmukat a katonailag kevésbé erős országok felett, »halált és romlást bocsátva rájuk«". Egy harcias(abb) szellemű Internacionálé megszervezéséhez a korábbi tapasztalatok ellenére ma vannak pozitív előfeltételek, amelyekről a tanulmányban olvashatunk.
Tavaszi számunk megrendelhető. A cikk az online változatban csak később lesz elérhető.
Rendeljen Eszméletet, legyen az előfizetőnk!
Emberek föld nélkül, földek ember nélkül: a termőföld anyagi és szellemi kisajátítása Magyarországon
A termőföld-tulajdonlás és -használat kérdése az utóbbi egy évben botránylavinába fulladt Magyarországon. A földkérdés természetesen nem új keletű: a II. világháború előtt, az államszocializmusban, és 1989 óta a mai napig is az ország gazdaságának központi eleme a mezőgazdaság, így a földhöz jutás, a tulajdonviszonyok és ennek megfelelően a hatalmi erőviszonyok teljes mértékben leképeződnek a földért folytatott harcban. A lehetőségekhez képest a szerzők megpróbálták áttekinteni mind a történeti, mind pedig a jelen helyzethez szorosabban kapcsolódó kérdéseket annak reményében, hogy a párbeszédet a földről még tágabb mederben lehessen elképzelni.
Tavaszi számunk megrendelhető. A cikk az online változatban csak később lesz elérhető.
Rendeljen Eszméletet, legyen az előfizetőnk!
A XXI. századi földrablások: felhalmozás a mezőgazdaság kisajátításából
A változatos módszerekkel véghezvitt földrablásokhoz a fő indítékot a termőföld nyereségelvű hasznosítása szolgáltatja. A jelenlegi, főleg a globális Dél egyes országait megcélzó földkisajátítási hullám mozgatórugói között megtaláljuk a fokozódó ökológiai problémákat, valamint a globális élelmiszerárak jövőben várható megugrására irányuló spekulációt. A termőföldek feletti rendelkezés jelenleg zajló centralizációja révén előálló, a profitalapú, gépesített óriásüzemek által dominált élelmiszer-termelés, s ezzel az agrárkistermelők ellehetetlenítése tovább duzzasztja a nyomornegyedek populációját, másrészt összeegyeztethetetlen az ökológiailag fenntartható mezőgazdasággal és a népek élelmiszerszuverenitásával.
Tavaszi számunk megrendelhető. A cikk az online változatban csak később lesz elérhető.
Rendeljen Eszméletet, legyen az előfizetőnk!