A szám teljes tartalma letölthető itt.

Arcok

Állam vagy forradalom? Bartha Eszter és György László beszélgetése a 70 éves Krausz Tamással

Három emlék Harsányi Ivánról – Szilágyi Ágnes

Asszociációk

Samir Amin: Az októberi forradalom indította el a világ átalakulását

Az októberi forradalom 100. évfordulójára írt cikknek nem célja sem a Szovjetunió világtörténeti teljesítményének lekicsinylése, sem pedig egyoldalú felmagasztalása. A náci Németország legyőzése és a gyarmati rendszer szétbomlásának elősegítésének jelentőségét nehéz lenne túlbecsülni. Ugyanakkor a szerző megpróbálja beazonosítani, mik voltak azok a hibák, amik már a Szovjetunió létrehozásakor beépültek az állam szerkezetébe, és hogyan vezettek az ezekre reagáló vagy épp a hibákat elkendőzni próbáló reformkísérletek végül a kapitalizmus brutális restaurációjához.

Dokumentum

Albert Mathiez: Hogyan kezdődnek el a forradalmak. L’Humanité, 1921. augusztus 6.

Történelem

Harc a Volga mentén. Alekszej Iszajev történésszel Oleg Nazarov és Vlagyimir Rudakov beszélget

(Rovatcím nélkül)

Kovács Keve: Tiro Di Bandiera – linóleummetszet-sorozat

(Történelem)

Balázs Gábor: „Aux armes, citoyennes!”. A Párizsi Kommün és a női emancipáció

A tanulmány a Párizsi Kommünt, ezt a rendkívül összetett társadalmi forradalmat „női szempontból” veszi szemügyre: azt vizsgálja, milyen szerepet játszottak a nők a Kommün történetében, s fordítva: mi a helye a Kommünnek a női emancipáció históriájában. E valódi kulturális forradalomban, amely sok tekintetben antitézise volt a burzsoá világ etatizmusának, klerikalizmusának, hierarchiájának és patriarchális rendjének, sok korlát ledőlt, többek között egy pillanatra megrendült a patriarchátus rendszere is.

Analízis

Wiener György: A tőke elterjedése Magyarországon.  

A szerző alapos forráskutatásra támaszkodva rekonstruálja és állítja történeti kontextusba Marx főműve, A tőke magyar nyelvű kiadásainak körülményeit. A történeti és mozgalmi összefüggések feltárása után, áttekinti a mű hatásait a magyar társadalomtudományos-filozófiai gondolkodásra. Sorra veszi azokat a kiemelkedő magyar tudósokat – Lukács Györgytől Tőkei Ferencen át Ágh Attiláig – akiknek tudományos teljesítményére erőteljesen hatott a marxi életmű, s akik jelentősen – mondhatni, világszínvonalon – járultak hozzá a marxista elmélet továbbfejlesztéséhez.

Michael Heinrich: A tőke 150 éves útja – aminek még nem látszik a vége. Rendszertelen megjegyzések egy történetről, amely sohase zárul le

Marx fő műve, A tőke – legalábbis a nagyközönség által ismert formájában – azt a benyomást keltheti, hogy egy befejezett, lezárt műről van szó. Valójában azonban a három kötet a marxi elmélet fejlődésének különböző fázisaiban készült szövegekből tevődik össze. Marx folyamatosan továbbgondolta kapitalizmuskritikáját életének utolsó éveiben is. Az ezekben az években folytatott kutatásokat – például a válságelmélet és az ökológia területén – már nem tudta lezárni és beledolgozni A tőkébe.

Kohei Saito: Marx ökológiai jegyzetei (Fordította: Matheika Zoltán)

Tény, hogy Marx fiatal korában nem mutatott különösebb érzékenységet a tőkés fejlődés természetpusztító következményei iránt. Később azonban fokozódó intenzitással, újabb és újabb témaköröket bevonva a vizsgálódásba, igyekezett elméletileg megragadni a tőkés felhalmozásnak a természet és ember közti anyagcserére gyakorolt inherensen romboló hatását.

 

Asztal körül

Az Eszmélet szerkesztősége 2017. július 10-én a Gólya szövetkezeti presszóban kerekasztal-beszélgetést (vitát) rendezett Böröcz József: Hasított fa. A világrendszer-elmélettől a globális struktúraváltásokig című tanulmánykötetéről (Eszmélet Könyvtár, Budapest, L’Harmattan Kiadó, 2017). A vitát Melegh Attila vezette, a résztvevők Artner Annamária, Böröcz József, Földes György és Gerőcs Tamás voltak. Előző (116.) számukban Artner Annamária és Gerőcs Tamás hozzászólásának egybe szerkesztett és kiegészített változatát adtuk közre. Az alábbiakban Földes György szövegét publikáljuk. Böröcz Józsefnek mindhárom írásra reflektáló válaszát következő (118.) számunkban közöljük.

Földes György: A globális nézőpont haszna és néhány problémája

Olvasójel

Sőreg Krisztina: Multipoláris válság az Európai Unióban: integrációs vagy kapitalista krízis? Walter Baier, Eric Canepa and Eva Himmelstoss (eds.): Integration – Disintegration – Nationalism. tansform ! 2018. London, Merlin Press, 2018

Tényről tényre

Rafał Pankowski: A nacionalizmus nemzetköziesedése és a gyűlölet hétköznapivá válása.

A cikk a lengyel nemzeti ünnep alkalmából, november 11-én évente megtartott nacionalista fölvonulást követi végig az elmúlt nyolc év során. Bemutatja, hogyan vált a menet Európa legnagyobb, 50-100 ezer fős, szélsőjobboldali seregszemléjévé, amelyre egész Európából – így Magyarországról is – érkeznek résztvevők. A lengyel kormánypárt, a PiS, csakúgy, mint a jobboldali média, nem hogy nem határolódik el a demonstrációtól, hanem lelkesen üdvözli a „szenvedélyes, ifjú lengyel szíveket”.

 Kultúra

Ilya Budairtskis: Az orosz kultúrpolitika ellentmondásai. A konzervativizmus mint a neoliberalizmus eszköze

Az Oroszországban uralkodó konzervatív, tekintélyelvű rendszer retorikájába beletartoznak a piaci „individualizmus” elleni kirohanások az „orosz kollektivizmus” jegyében. A Kreml társadalmi-gazdasági politikája azonban nem szakított a neoliberális gyakorlattal. Sőt, az izolacionizmus, a klerikalizmus és az autoritarizmus kéz a kézben jár a neoliberális elvvel, amely szerint az élet minden szférája, benne a kultúra is, a konkurencia és a piaci hatékonyság logikájának van alárendelve. A kialakult helyzet új kihívások elé állította a kulturális szférában dolgozókat: meg kell védeniük függetlenségüket a konzervatív ideológia offenzívájával és a piaci logikával szemben is, aminek ráadásul maga az autoriter állam a közvetítője.