A munkás Önkormányzati Mozgalom létrejötte és létrehozásának motívumai.
Napjainkban alig van olyan társadalmi és politikai szervezet Magyarországon, amely ne hivatkozna az önkormányzat szükségességére. Ezért egyáltalán nem meglepő, hogy különböző önkormányzati elképzelések hívei, képviselői 1989. június 30-án – nézeteik egybevetése és a gyakorlati lehetőségek megvitatása céljából – eszmecserére gyűltek össze. A kezdeményezés aktualitásának érzékeltetése és szándékainak bemutatása érdekében idézünk a meghívó szövegéből:
„Magyarország számára jelenleg talán a legfontosabb kérdés, hogy összekapcsolódhat-e gyakorlatilag a humanizmus a hatékony gazdálkodással, a szociális biztonság a gazdasági racionalitással? Megfér-e egymással az európai kultúra e két öröksége? A demokratikus hagyomány – felismerve az emberben, az emberek tömegeinek érdekeltségében, kezdeményező képességében, önszervezésében rejlő gazdasági energiákat – mindig igennel válaszolt erre a kérdésre.
Magyarországon megkezdődött a politikai élet pluralizálódása, ami feltétlenül előrelépés a korábbi időszakhoz képest. A politikai hatalom újraelosztásáért folyó küzdelmek azonban jelentős mértékben elterelték a figyelmet egy másik – valószínűleg még döntőbb – kérdésről: arról, hogy minden politikai demokratizálási kísérlet ingatag talajra épül, ha nem tud a lakosság széles tömegeinek tevőleges érdeklődésére, gazdasági és társadalmi aktivitására, öntevékenységére támaszkodni. Ezért is lenne fontos feladat a munkahelyi és a lakóhelyi önkormányzat különböző lehetőségeinek elméleti felmutatása, a működőképes formák gyakorlati megtalálása, és a már létező kísérletek támogatása.
A jelenlegi hatalmi harcok idején fennáll az a veszély, hogy a politikailag aktív társadalmi törekvések közül éppen azok szorulnak háttérbe, amelyek a legmélyebb átalakításokat szorgalmazzák: a humánum és a gazdasági hatékonyság összekapcsolásának, illetve a társadalmi önkormányzatnak a lehetőségeit kereső és a lehetőségeket megvalósítani szándékozó csoportok elképzelései a perifériára kerülnek. Ilyen körülmények között kezdeményezünk – divatos kifejezéssel – egy kerekasztal-megbeszélést, amelyre olyan magánszemélyek kapnak meghívást, akik világnézettől és pártállástól függetlenül – ismereteink szerint – rokonszenveznek az önkormányzati megoldások valamilyen változatával. A kezdeményezés célja olyan fórumot teremteni, amelynek idővel feladata lehetne a legkülönbözőbb önigazgató, önszervező, önkormányzati kezdeményezéseknek és csoportoknak ötleteket, elméleti és politikai tanácsokat adni, illetve – ha erre mód nyílik – gyakorlati támogatásban részesíteni őket."
(Felvégi Andrea fotója)
Az önkormányzatok és a tulajdonreform viszonyát vizsgáló vitaindító tézisek szövegével érdemes teljes terjedelmében megismerkedni:
„Az utóbbi évek magyar gazdaságában, a sok negatív jelenség mellett egy sikeres kísérlettel is találkozunk. A teljesítmény ugrásszerűen emelkedett olyan helyeken (autonóm munkacsoportok, belső vállalkozások stb.), ahol a dolgozók számára lehetővé tették, hogy munkájuk megszervezéséről – vállalva az ebből adódó kockázatokat – maguk döntsenek. A teljesítmények látványos javulásában két tényező játszik meghatározó szerepet: a közvetlen anyagi érdekeltség, és – ami ennél is lényegesen fontosabb – az önálló akaratformálás, kezdeményezés, önszervezés lehetősége. Az említett példa fő tanulsága: ha dolgozói közösségek a munkahelyükön bármilyen csekély rendelkezési – és ebből fakadóan önszervezési – jogot kapnak, jelentősen oldódik az a munkafeladatokkal szembeni érdektelenségük, amely a kiszolgáltatott és passzivitásra ítélt bérmunkás léttől lényegében elválaszthatatlan.
A bérmunkáslét és bérmunkástudat témaköréhez kapcsolódó fontos kérdés az állami tulajdon működtetésének gazdaságtalan volta. Az állami tulajdon a bérmunkásoktól elkülönült, elválasztott monopoltulajdonként, végső fokon egyfajta magántulajdonként létezik. Annyiban különbözik a hagyományos magántulajdontól, hogy személytelen: a használatáról rendelkezők nem valódi tulajdonosok, ezért nem közvetlenül érdekeltek a gyarapításában. Már régen megérett az idő a tulajdonreformra (az állami tulajdon radikális megreformálására). E reformnak biztosítania kellene a következőket:
- A tulajdon monopolizált jellegének a megszüntetését.
- A hosszú távú vagyonérdekeltséget (a felhalmozásban, a tulajdon gyarapításában való érdekeltséget).
- A dolgozóknak a jövedelemérdekeltségből adódó teljesítményérdekeltségét.
- A dolgozók nem pusztán bérmunkásokként való alkalmazását, vagyis a tulajdonosi érdekeltségükben (ezért a tulajdonosi tudatukban) rejlő termelési lehetőségek hasznosítását.
Az eddig felvetett javaslatok közül egyik sem biztosítja mind a négy követelmény érvényesülését. A felmerült javaslatoknak két alaptípusa határolható el egymástól: az állami tulajdon hatékonyságának javítását, illetve valamilyen csoporttulajdonná emelő átalakítását szorgalmazó javaslatoké. Vegyük sorra – a puszta felsorolás szintjén – a főbb elképzeléstípusokat.
I. Csoporttulajdon
- Az állami tulajdon (földterület és üzem) helyi tanácsi tulajdonba adása. Az adott területen található vállalatok hasznosításáról – figyelembe véve a környezetvédelmi szempontokat – a helyi lakosság dönt.
- Az állami vállalatok átadása az ott dolgozók tulajdonába.
- A vállalati dolgozók pusztán bérmunkásokból részvénytulajdonosokká tétele.
II. Állami, nemzeti, társadalmi tulajdon
- Az állami vállalatok bérbe adása a dolgozóknak, akik a nyereség egy részét – a hosszú távú vagyonérdekeltséget biztosítandó – személyre szóló vagyonjegy formájában kapják.
- A vagyonkezelői és a munkavállalói funkció szétválasztása. Külön szervezet jön létre, amely a vagyon gyarapítására szakosodik, a munkavállalók pedig továbbra is bérmunkásokként dolgoznak.
Elsősorban az alábbi kérdéseken lenne érdemes elgondolkodni. Van-e gyakorlati lehetőség az említett négy szempont (dolgozói önszervezés, nem monopolizált tulajdon, jövedelemérdekeltség, vagyonérdekeltség) egyidejű érvényesítésére? Ahol erre nincs mód, ott melyek a dolgozók és a nemzetgazdaság eltérő törekvéseinek együttélése számára a legoptimálisabb megoldások?"
(Felvégi Andrea fotója)
A tanácskozás felkért előadói 15-20 percben vázolták saját álláspontjukat az önkormányzat és a tulajdonreform összekapcsolásának lehetőségeiről, és más – a kérdéskörrel közvetetten érintkező – témákról. Az előadásokban és az azt követő vitában két alapkoncepció körvonalazódott. Az egyik szerint az állami monopoltulajdon társadalmasításának legreálisabb gyakorlati útja, ha a lakóhelyi közösségek tulajdonába kerülnek nemcsak az általuk használt földterületek (a lakóházakkal és a közösségi intézményekkel együtt), hanem az ott található gazdasági létesítmények (mezőgazdasági és ipari üzemek) is. A másik nézet hívei viszont azt tartották elengedhetetlennek, hogy a tulajdonreform során valamilyen formában (általuk kifejtett különböző formákban) elsőbbséget élvezzen a közvetlen termelők tulajdonosi érdekeltségének kialakítása: puszta bérmunkásokból tulajdonosokká tétele.
A véleménykülönbségek ellenére teljes egyetértés jött létre abban, hogy szükséges az önkormányzati elképzelések egyeztetése, az ilyen törekvések gyakorlati támogatása, és az elszigetelt önkormányzati kísérletek koordinálása érdekében állandó fórumot, rendszeresen működő önálló szervezeteket kell létrehozni. Döntés született arról, hogy Önkormányzati Mozgalom néven új társadalmi szervezet alakul, amely összejöveteleit minden csütörtökön 17 órai kezdettel tartja a Vasas Ifjúsági Házban (Kőfaragó u. 12.). A megalakuláskor közzétett felhívásuk szövege a következő:
„Pártoktól és politikai szervezetektől független mozgalom alakult a munkahelyi és a lakóhelyi önkormányzatok támogatására. Várjuk mindazokat, akik törekvésünkkel rokonszenveznek. A hozzánk fordulóknak szervezeti, közgazdasági, jogi segítséget nyújtunk, a kívánt helyen előadások tartására vállalkozunk.
A dolgozókhoz az alábbi felhívással fordulunk:
Ne mondjatok le munkahelyetek gazdálkodásának és vezetésének ellenőrzéséről!
Éljetek bátrabban jogaitokkal!
Ne engedjétek, hogy sorsotokról mások döntsenek!
Ne hagyjátok, hogy a tulajdonreform ürügyén félrevezessenek és kisemmizzenek benneteket! Az igazi tulajdonreform a dolgozó kollektívát teszi tulajdonossá!
Hogy tulajdonosi jogaitokat érvényesíthessétek, szervezzetek titkos és közvetlen választással munkahelyi bizottságokat, tanácsokat!"
Ózdi munkás (Felvégi Andrea fotója)
Július 13-i összejövetelén az Önkormányzati Mozgalom ideiglenes szervező bizottságot választott. A szervező bizottságban az Autonómia Csoport, a „Baloldali Alternatíva", a Szabad Demokraták Szövetsége, a Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség tagjai, valamint minden szervezeten kívüli személyek kaptak helyet. A szervező bizottság az alábbi felhívással fordult a vállalatok, üzemek, szövetkezetek dolgozóihoz:
„A magyar gazdaság jelenlegi katasztrofális helyzetében mindannyiunk létérdeke, hogy – politikai meggyőződésre és pártállásra való tekintet nélkül – változtassunk a helyzeten. A változás egyik első és legfontosabb feltétele, hogy megfelelő emberek legyenek a vállalatok élén: a dolgozók ítélete alapján távolítsák el mindazokat a vezetőket, akik csődbe vitték az irányításuk alá tartozó intézményt, vállalatot. Ugyanakkor kapjanak megerősítést azok, akikről az a vélemény alakult ki, hogy képesek megbirkózni a mostani feladatokkal. Ezért felhívással fordulunk a dolgozókhoz, hogy maguk döntsenek vezetőik alkalmasságáról. Tartsanak titkos, általuk ellenőrzött bizalmi szavazást, amelyen meggyőződnek arról, hogy mely vezetőket akarja meneszteni, és melyeket akarja a helyén meghagyni a többség. Kényszerítsék ki az alkalmatlan vezetők eltávolítását. Érjék el, hogy a megüresedett állásokat pályázat útján töltsék be. A pályázatok elbírálásáról az általuk választott munkahelyi bizottságok döntsenek."
Az önkormányzati Mozgalomnak még egy olyan kezdeményezését kell megemlíteni, amelyre sor került eddigi rövid fennállása során. Aláírásgyűjtési akciót indított az állami tulajdon kiárusítása ellen. A felhívás tiltakozik az ellen, hogy a kormány és intézményei a nép vagyonát képező üzemeket, gyárakat társadalmi beleegyezés nélkül eladják. Követeli az állami tulajdon társadalmi ellenőrzését. Szorgalmazza, hogy a dolgozó kollektívák választott testületei vegyék át az üzemek tulajdonosi funkcióit.
Az aláírásgyűjtési kampányhoz több más szervezet is csatlakozott.
