Ajánlás
Az elmélet és a gyakorlat, a marxizmus és a politika kapcsolata évtizedek óta nagyon problematikus volt, sokszor teljesen meg is szakadt, mert közéjük ékelődött egy primitív, pusztán legitimációs célokat szolgáló álmarxista ideológia, amelynek uralmát sem a komoly marxizmus-kutatás, sem a valóban marxista társadalomtudomány eredményei nem tudták megdönteni, így alakult ki az a helyzet, hogy a közvélekedés mai gazdasági és politikai válságunkért a marxizmust teszi felelőssé. Ugyanezért valószínű, hogy a politikai élet és a marxizmus útjai most egy időre bevallottan is elválnak egymástól, s átmenetileg ez minden bizonnyal nem csak elkerülhetetlen, hanem előnyös is lesz, a marxizmus számára mindenképpen.
A fiatalabb kutatóknak az a csoportja, amely ennek a lapnak az ügyét lelkesen fölvállalta, nem katedra-filozófiát, szalonmarxizmust, professzori tudományt óhajt művelni. Ellenkezőleg, ez a lap szeretné megmutatni, hogy a marxizmus alapjain mozgó gondolkodás ma is mozgósítani képes a szaktudományokat, és hogy mindennek ideológiai és politikai jelentősége van és lesz a jövőben is. Bízunk benne, hogy szellemi életünk mai állapotában cikkeink megbízható fogódzókat, tájékozódási pontokat nyújthatnak majd nagyon sok gondolkodó ember számára, hozzájárulva ezen az úton politikai életünk mai zavarodottságának fokozatos leküzdéséhez is.
Ezek után talán fölösleges, mégis leszögezem itt: ez a lap nem tartozik egyetlen politikai párthoz, mozgalomhoz, társasághoz sem. Munkatársai és szerzői kizárólag egyéni véleményüket fogalmazzák meg. Lesz a lapban vita is, a szerkesztőség” nyitott marad többféle felfogás számára. Hasonlóan ahhoz a szellemhez, amelyben egy „Eszmélet” című „tudományos és művészeti folyóirat” 1956-ban megalakult szerkesztőbizottsága – tagjai között Lukács Györggyel – eltervezte a munkáját.
Nem állíthatom, hogy az Eszmélet most mintegy „berobban a magyar szellemi életbe”. Ilyesmi manapság más szellemi áramlatoktól sem várható. Amikor most ezt az új folyóiratot az olvasó figyelmébe ajánlom, abban a reményben teszem, hogy csalódást azért nem okoz, s a lapok mai versenyében nemcsak megállja majd a helyét, hanem mértéktartó hangjával méltó lesz az érdeklődők megbecsülésére is.
Társadalmi válaszúton (kapitalizmusról és szocializmusról)
1989-et írunk. Társadalmunk a forrongó útkeresés állapotában van. Belső fejlődésünk ellentmondásai és a külső kihívások hatására olyan sorskérdések kerültek előtérbe, amelyekre többféle válasz lehetséges. A különböző elméleti iskolák, szervezett és szerveződő politikai erők lázasan igyekeznek programba önteni a válság leküzdésére vonatkozó elképzeléseiket. Válaszúton vagyunk tehát. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Történelem: a ráció új korszaka
Minden dolog azonos a maga történetével – miért éppen a történelem lenne kivétel? A marxista történettudományra is áll ez a Hegel-parafrázis – mutatja fel a szerző írásában. Marx hajdan közismert intenciója, miszerint „a filozófusok eddig csak különbözőképpen értelmezték a világot: a feladat az, hogy megváltoztassuk”, érvényes, de az érvényesség nem adottság. A világ megváltozott – a világértés, különösen a világ változásának megértése maga is változik, egyáltalán, a „megértés” mint olyan kétessé válik, szokás is ezt közhelyszerűen emlegetni, azzal a konklúzióval, hogy a világ megváltoztatása illúzió. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Krausz Tamás orosz nyelvű Lenin monográfiájának moszkvai könyvbemutatója
Krausz Tamás orosz nyelvű Lenin monográfiájának moszkvai könyvbemutatójáról készült videó, amelyet a Scepsis folyóirat rendezett.
Презентация книги Тамаша Крауса from Scepsis on Vimeo.
Eszmélet szakértői vita Ukrajnáról az ELTÉ-n
Az ELTE BTK Kelet-Európa Története Tanszék és az Eszmélet folyóirat szerkesztősége szakértői vitát rendez Ukrajna – egy nemzetállam születése vagy halála? címmel. Egy kattintás ide a folytatáshoz….