Korábbi számok kategória bejegyzései

131. szám (2021. ŐSZ)

Asztal körül

Lukács 50. Örökség, viták és értelmezések

Lukács György halálának 50. évfordulójára emlékezve az Eszmélet szerkesztősége körkérdést intézett baloldali értelmiségiek egy csoportjához a világhírű filozófus kommunista fordulatával kapcsolatban. A fordulatot – szimbolikusan – a Taktika és etikában kifejtett nézetéhez szokták kötni, az ismert Hebbel-idézettel kapcsolva össze: „És ha Isten közém és a nekem rendelt tett közé a bűnt helyezte volna – ki vagyok én, hogy ez alól magamat kivonhatnám?”

Ricardo Antunes, Viktor Arszlanov, Budai Gábor, Kalous Antal, Kardos András, Krausz Tamás, Lengyel András, Michael Löwy, Marosán Bence, Mesterházi Miklós, Rastko Močnik, Ropolyi László, Savvas Michael-Matsas, Szigeti Péter, Tallár Ferenc, Tóth Károly, Tütő László, Raquel Varela – Roberto della Santa, Wiener György

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

130. SZÁM (2021. NYÁR)

Lugosi Győző emlékére. (1952–2021)

Szocializmus

Tütő László: Kapitalizmus volt-e a „létező szocializmus”?

A tanulmány a „létező szocializmus” jellegét elemzi, és arra a kérdésre keresi a választ, hogy az leírható-e a kapitalizmus fogalmával. Magát a rendszert történelmileg két alapvető tényező határozta meg: a gazdasági és kulturális elmaradottság, illetve egy antikapitalista ideológiai és mozgalmi tradíció. A „létező szocializmus” és a jóléti (fogyasztói) kapitalizmus működése között jelentős hasonlóságok fedezhetők fel, ennek ellenére a kapitalizmus fogalmai nem alkalmasak (nem elégségesek) a „létező szocializmus” működésének értelmezésére. Ezt a formáció tehát nem sorolható a kapitalizmusok közé, indokolatlan államkapitalizmusnak nevezni.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Special Issue: In need of alternatives, problems, and issues of non-capitalist mixed economies

In need of alternatives, problems, and issues of non-capitalist mixed economies

We have collected a number of articles from the 30 excellent talks presented during the conference (available at www.karlpolanyicenter.org). Theoretical comparative global historical-sociological and political issues were raised with great erudition. It seems on this basis that balanced non-capitalist economies can take over the system of totalized markets which, following a neoliberal agenda set in the 1930s, has subordinated more and more social spheres. Here we focus on some historical, and very importantly, some intellectual problems around the history and the ideational problems of socialism. As one of the most important issues, the first two articles take us back to the history of the Soviet Union. Tamás Krausz shows with great precision that by the 1890s Lenin not only developed a clear idea of multi-stage socialist historical options for the whole world but specifically for a semi-periphery country. This idea is based on workers’ control evolving not from political will, but from capitalist developments themselves. He was not only a founding figure in such thinking, but during and after the revolution he was able to maneuver among wide-ranging socialist goals and political practices without falling into the traps of forgetting strategic targets or short-term realities. In his last works, he basically bequeathed a framework for how to think about the transition to and defense of democratic socialist production in a semi-periphery country without any real concessions to capitalism, state capitalism, and to mechanistic forms of state-socialism. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

129. SZÁM (2021. TAVASZ)

Arcok

Szigeti Péter: A velünk élő Engels Frigyes

A demokratikus szocializmus halvány esélye az egyedüli esélyünk. Leo Panitch és Bhaskar Sunkara beszélgetése

Analízis

Ropolyi László: Engels és a természet(tudományok) dialektikája

Marx és Engels nemcsak közösen művelt jelentős témákat, hanem olyan munkameg­osztás is létezett közöttük, amelyben a természetfilozófiai problémákat és a termé­szettudomány (a darwini evolúcióelmélet, a termodinamika, az energiamegmaradás) eredményeit Engels dolgozta fel. A szerző bemutatja, hogy az objektív dialektika ma is érvényes: új tudományos eredmények (a komplexitáskutatás, az emergencia jelenségei, a káoszelmélet) és a marxista tudományfilozófia egyaránt azt igazol­ják, hogy a dialektika érvényessége a megismerésen túl ontológiai: kategóriái létezésmeghatározások. Így a természeti lét totalitását alkotó komplexitások is identitással, szerkezettel és változékonysággal rendelkeznek: az azonosság és nem-azonosság azonosságával.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

127-128. SZÁM (2020. ősz-tél)

Goethe mondta Eckermann-nal beszélgetve: „Ahhoz, hogy valakiből nagy ember váljék, nagy örökséget kell kapnia.” Mészáros István idén lenne 90 éves, és elmondhatjuk: ő maga is már a „nagy örökség” része. Marx, Luxemburg, Lenin és az orosz forradalom, Gramsci, Lukács nyomán Mészáros István a szocializmus klasszikusává vált. Nevét ma­gyar létére kevesen ismerik Magyarországon, noha az MTA tiszteleti tagja lett egy olyan időszakban, amikor a rendszer még slendriánul működött. Hogy neve itthon alig ismert, azokat a provinciális viszo­nyokat jellemzi, amiknek történelmi gyökereit régiónkban ismerjük. Tudjuk, e gyökerekből sokfelé van, lehet elágazás… Senki nem látta előre sem az orosz szocialista forradalom kitörését 1917-ben, sem a Szovjetunió, az államszocializmus összeomlását 1989–91-ben. Ebből következőn is, a szocialisták-kommunisták, régiesen szólva, a marxisták számára az intellektuális felkészülés még a legsötétebb korszakokban is kötelező.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….